Zenei tanulmányait a Schola Cantorum Savariensis tagjaként alapozta meg, itt szerzett élményei meghatározták egész pályafutását. 1947-ben vették fel a Szombathelyi Zeneiskolába hegedű szakra. Itt tanult először zeneelméletet és zenetörténetet Lendvai Ernőnél. 1959-ben Győrben szerzett hegedű- és szolfézstanári diplomát Barsi Ernő és Szabó Miklós tanítványaként, majd karvezetői képesítést Párkai István irányításával.

Diplomája megszerzése után a felsőoktatásban dolgozott: először a Soproni Felsőfokú Óvónőképzőben, majd 1961-től a Szombathelyi Tanítóképzőben, az énektanárképzés kezdetétől nyugdíjazása után is dolgozott a Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola zenei tanszékén óraadóként. Emellett tanított zeneiskolában, gimnáziumban, bölcsődei gondozóképzőben hegedűt, brácsát, éneket, szolfézst, zeneesztétikát, kamarazenét, vezetett zenekarokat, kórusokat, de fő működési területe a kórusvezetés, karvezetőképzés lett.

Pályája kezdetén mint hegedűszólista is hangversenyezett, koncertmestere volt a Szombathelyi Szimfonikus Zenekarnak. Újjászervezte és 1972-től 18 évig vezette az országszerte ismert, jelentős nemzetközi sikereket is elért Erkel Kórust.

Először külföldön is hegedűszólistaként lépett fel, később mint karnagy Ausztriában, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Észtországban, Görögországban, Lengyelországban, Jugoszláviában, Németország keleti és nyugati tartományaiban, Spanyolországban és Erdélyben vendégszerepelt kórusai, valamint zenekarok élén. Elismert szereplője volt Budapest és a vidéki nagyvárosok hangversenyéletének is. Tanítványai országszerte sikeresen működnek karvezetőként, többen közülük kiváló eredménnyel szereztek magasabb képesítést.

Pályafutása során több mint 400 kórusművet vezényelt, a legtöbbet (54-et) Kodálytól. Bárdos 41, Bartók 28 művével szerepelt repertoárján, a legjelentősebb számban kortárs magyar szerzők műveit (ebből 14 ősbemutató) vezényelte. Tucatnyi oratórium és kantáta karmestereként, illetve karigazgatójaként szerepelt. Több mint száz művet vezényelt a rádió felvételein, kórusai megszólaltak az osztrák, a német és a kolozsvári rádióban is.

1999-től ismét az Erkel Kórust vezette, majd a karnagyi munkát tanítványainak átadva szakmai tanácsadóként  haláláig segítette a kórus színvonalas működését.